Amikor a Balatonban fürdünk, általában megriadunk, ha lábunk hínárba akad. Pedig ezek éppolyan ártalmatlan növények, mint amikor gyermekláncfű vagy százszorszép között sétálunk a réten. A két leggyakoribb balatoni hínár, amivel már mindenki találkozott, a hínáros békaszőlő és a füzéres süllőhínár. Előbbi zöld, széles, szárölelő levelű, utóbbi pirosló, hajszálvékonyan szeldelt levélörvökkel. Talán a legérdekesebb hínárnövények a rovarfogó vagy rovaremésztő rencék. Úszó, sallangos leveles hajtásaik a vízbe merülnek, csak sötétsárga sarkantyús virágaik nyúlnak karcsú szálon magasan a víz fölé. Egy-egy víz alatti levelükön 10-20 darab, 4-5 mm átmérőjű csapófedeles, áttetsző, hólyagszerű képződmény fejlődik. Ezekkel a csapdákkal fogják meg az apró vízi állatokat, pl. bolharákokat, s emésztő folyadékukkal szétroncsolják, majd felszívják a lebomlott nyersanyagot. Elfelejtett hínárnövény a sulyom, pedig a század elején, különösen a folyóközeli településeken úgy fogyasztották, mint az édes gesztenyét.
Az egyes törvények az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozón egészültek ki szabályozásokkal. 2016. évi CXXXVII. törvény, egyes törvényeknek az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésének és kezelésének összefüggésben történő módosításokról Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló hazai kormányrendelet 2017. január 1-én lépett hatályba, amelyben megtörtént a megfelelő hatóságok kijelölése is. 408/2016 (XII. 13. ) Korm. rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről A TERMÉSZETES ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁGRA VESZÉLYT JELENTŐ IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK HAZAI TUDOMÁNYOS ALAPÚ JEGYZÉKEI KIADVÁNYOK KONFERENCIÁK, ELŐADÁSOK