A jövőben bárki végezhet vagyonkezelői tevékenységet egyetlen bizalmi vagyonkezelési jogviszony tekintetében anélkül, hogy az üzletszerűnek minősülne. Ezzel szemben, az üzletszerű vagyonkezelők esetében többlet követelményeket állapít meg a szabályozás az átláthatóság, az összeférhetetlenség, továbbá a jó üzleti hírnév előírása tekintetében. Fontos újdonság a bizalmi vagyonkezeléshez kötődő felügyeleti és nyilvántartási szabályozás átalakítása is. Az Európai Unió új pénzmosás elleni irányelvének való megfelelés következtében a módosító törvény rendelkezik a bizalmi vagyonkezelést üzletszerűen végző vállalkozások nyilvántartásáról, valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok regisztrációjáról is. Ezeket a nyilvántartásokat felügyeleti jogkörében eljárva az MNB vezeti majd, azonban a továbbiakban arra már nem lesz lehetősége, hogy a vagyonkezelést felfüggessze, vagy működésének helyreállítása iránt intézkedéseket kezdeményezzen. További technikai könnyítések mellett a módosító csomag lerövidíti a bizalmi vagyonkezelési szerződések nyilvántartásba vételének, és a vagyonkezelői engedélyek kiadásának ügyintézési határidejét is.
2. § * (1) A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó a változástól számított nyolc napon belül bejelenti a közlekedési igazgatási hatóságnak. A kérelmező a bejelentéskor igazolja, hogy a tulajdonjog átruházására a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. törvény 33. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően került sor. (2) A közlekedési igazgatási hatóság a bejelentés tényét és időpontját a nyilvántartásba három napon belül bejegyzi. (3) A bejegyzés során a közlekedési igazgatási hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és személyesen történő benyújtás esetén az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint jár el. (4) A tulajdonjog-átruházás ténye és időpontja, valamint bejelentésének időpontja a járműnyilvántartásba nem jegyezhető be, ha a bejelentés tárgyát képező járművön érvényes forgalmazási korlátozás szerepel a nyilvántartásban. Ez esetben a közlekedési igazgatási hatóság a bejelentésben szereplő adatok járműnyilvántartásba történő bejegyzését elutasítja.
Osztaléknak minősül a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozama akkor is, ha a vagyon visszaszáll a vagyonrendelőre. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tőkerésze nem minősül osztaléknak (adómentes), de e juttatással összefüggésben a kedvezményezett magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet. A kifizetéseknél azt kell feltételezni, hogy először az osztalék kerül kifizetésre a kedvezményezett magánszemély részére, majd ezt követően lehet a vagyon tőkerészét kiadni. Mindezt a kifizetőként eljáró vagyonrendelő, kifizető hiányában a magánszemély nyilvántartásai kell, hogy alátámasszák. Mit kell tudni az illetékről a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban? Nem illetékköteles a bizalmi vagyonkezelő ingyenes és átmeneti tulajdonszerzése. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a vagyonkezelő kedvezményezettként kapja meg a vagyonrendelő korábbi vagyontárgyait, illetve azok hasznát. Ha a vagyonrendelőre szállnak vissza korábbi vagyontárgyai, ez a vagyonszerzés nem képezi illeték tárgyát, még akkor sem, ha a vagyonrendelő egyben a kedvezményezett.