Dél Kínai Hegyvidék — Lélegzetelállító Hegyvidék Kína Legújabb Világörökségi Helyszíne | Érdekes Világ
miskolc-futó-út-1- Kínai robogó
- Lélegzetelállító hegyvidék Kína legújabb világörökségi helyszíne | Érdekes Világ
- Kínai gyógygomba
A júliusi középhőmérséklet északon 24°C, délen 29°C körül alakul, de nem ritkán mérnek 40°C feletti napi maximum-hőmérsékletek is. [1] A szubtrópusi monszun éghajlat fontos jellemzője, hogy a szél nyáron az óceán felől fúj, ezért a levegő páratartalma jelentős, míg télen a szárazföld belsejéből száraz szél érkezik. A csapadék évi mennyisége 1200-1800 mm között van, többsége a nyári monszun idején (márciustól júniusig) hullik. A táj déli részén a csapadék mennyisége és a csapadékos időszak hossza is nagyobb. A tengerparti területeket gyakran tájfunok veszélyeztetik a július és szeptember közötti időszakban. Ilyenkor még nagyobb a csapadék mennyisége, a heves esőzések pedig komoly károkat okoznak. [1] A kőzetek lepusztulását előkészítő folyamatok közül nyáron a mállás, a száraz télen a hőaprózódás a jelentősebb. Ezeknek köszönhetően akár több tíz méter vastagságú málladéktakaró jött létre. [1] Vízrajza [ szerkesztés] Csapadékos éghajlata miatt vízhálózata sűrű. Folyóinak futása a szerkezeti törésvonalakat követi.
Kínai robogó
Keleti tengerpartja meredek, előtte számtalan sziklasziget fekszik, ahol a tenger pusztító hatására látványos abráziós formák alakultak ki. A partot kisebb folyók deltatorkolatai tagolják. Kialakulása [ szerkesztés] Julu szikla a Vuji-hegységben A táj alapzata az ős - és előidőben alakult ki ( Kínai-masszívum). Ez az ősföld több kisebb mikrokontinensből tevődik össze, a Dél-kínai-hegyvidék alatt található része a Jangce-mikrolemez, mely az óidőben jelentősen megsüllyedt, majd a kaledóniai hegységképződés során újabb területek kapcsolódtak hozzá. Így összekapcsolódott a Kínai-masszívum többi darabjával, például az Amur-mikrolemezzel. [2] A középidőben hatalmas gránitbenyomulások járták át. A középidő végén, a krétában illetve az újidő harmadidőszakában üledékek rakódtak le a területre. Ezekből vöröses homokkő, konglomerátumok és kisebb mértékben mészkő keletkezett. Megindult a terület feldarabolódása: törések, kibillenések és kiemelkedések hatására sakktábla-szerű felszín alakult ki. A felszín mai képe tipikus röghegységi táj, melyet döntően árkos-sasbérces szerkezet jellemez.
A keresztirányú törések mentén a folyók hátravágódtak és lefejezték a hosszanti völgyben futó nagyobb vízfolyásokat. [1] Az északi területek folyói a Jangcébe ömlenek (Wu, Xiang, Gan), míg a keletiek (pl. Csientang) a Kelet-kínai-tengerbe tartanak. A Dél-kínai-tenger vízgyűjtőjének folyóit többnyire a Gyöngy-folyó gyűjti össze. Növényzete és talajai [ szerkesztés] A hegyvidékeken dús, örökzöld lombos erdők (gesztenye, bambusz) és fenyőerdők találhatóak. A fákon liánok és egyéb epifiták is előfordulnak. A fakitermelés és a talaj pusztulása miatt csökken az erdővel borított területek nagysága. A medencékben már alig találni természetes növényzetet, mert azt az évezredek óta tartó emberi beavatkozás rizsföldekkel és teaültetvényekkel váltotta fel. Ezek a hegyoldalakon is megjelentek a teraszok kialakításának köszönhetően. [3] A Dél-kínai-hegyvidék leggyakoribb talajai sárga- és vörös erdei talajok. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b c d e f g Ázsia regionális földrajza 196. o. ↑ Ázsia regionális földrajza 182. o.
Lélegzetelállító hegyvidék Kína legújabb világörökségi helyszíne | Érdekes Világ
- Dél afrika
- Kínai robogó
- A periódusos rendszer felépítése - periodusosrendszer
- [HD] A Jedi visszatér 1983 Teljes Film Magyarul Online
- A fehér esztétikus fogtömés - Mosolygyárfogászat
- Csirkemell pármai módra
- Megtekintés
- Okostankönyv
- Gyerekjáték 3 online film
- Kínai negyed
[1] Turistaút a Huang-hegységben A táj délkeleti részén a gránitnak a jelentős mállás és a hagymahéj-szerű kőzetelválás ( exfoliáció) következtében történő átalakulása lekerekített, dóm formájú sziklákat eredményezett. Máshol meredek meredek falú csúcsokká alakult a külső erők pusztításának köszönhetően. Ilyen például a Huang-hegység központi részének 72 tűhegyes csúcsból álló sziklavidéke, mely 1841 méterig emelkedik. Ez Kína egyik leglátogatottabb természeti képződménye. [1] A gránitcsúcsok közötti kisebb-nagyobb medencéket a kőzetek aprózódásával és mállásával keletkezett, vöröses színű törmelék tölti ki. A törésvonalak irányát követve a vonulatok délnyugat-északkelet irányban húzódnak, a tengerpart felé lassan lejtő, kissé aszimmetrikus lépcsőket alkotva. Éghajlata [ szerkesztés] A Dél-kínai-hegyvidék legnagyobb része a mérsékelt övezet meleg mérsékelt (szubtrópusi) övében fekszik. Éghajlata szubtrópusi monszun. A tél északon enyhe (januári középhőmérséklet 4°C), délebbre meleg (akár 16°C), itt már csak a magasabb fekvésű területeken fordulnak elő 0°C alatti hőmérsékletek.
Kínai gyógygomba
Gyönyörű helyszínnel bővült az UNESCO világörökségi helyszíneinek listája, a Kína Kujcsou tartományban elterülő Fancsingsan-hegyvidék kel, amely a kínai buddhizmus szent hegyének számít. A lélegzetelállító természetvédelmi terület a földtörténeti harmadkorra visszavezethető különleges állat- és növényvilága miatt kapott világörökségi státust az UNESCO bizottságtól. Kínában ezzel már 53 világörökségi helyszín található. Forrás: UNESCO Forrás: UNESCO /School of Karst Science, Guizhou Normal University A nemzetközi szervezet döntése után a helyszín védelme érdekében a tartományi kabinet 2030-ig, a következő 12 évre átfogó tervet dolgozott ki. Ennek értelmében a hegyvidékre naponta legfeljebb 23 ezer 480 látogatót, turistát engednek be. Megtiltották a fairtást, bányászatot és az építkezést is, bármiféle munkálatot csak környezetvédelmi céllal lehet végezni a térségben. Forrás: UNESCO /School of Karst Science, Guizhou Normal Forrás: UNESCO /School of Karst Science Guizhou Normal University A Fancsingsan-hegyvidék (Fànjìngshān) viszonylagos elszigeteltsége biztosította a biológiai sokféleséget és az endemikus fajok kialakulását, úgy mint a ritka kujcsoui aranymajom, avagy arany piszeorrú majom, vagy épp a Fancsing-hegyi jegenyefenyő.
Okostankönyv
A hegységben más ritka és veszélyeztetett fajok is élnek, köztük fekete medvék, tibeti makákók, pézsmaszarvasok és királyfácánok, de megtalálható itt például a kínai galambfa és más ritka tűlevelű is. Forrás: UNESCO /Administration of Guizhou Fanjingshan National Nature Reserve A Fancsingsan Nemzeti Természetvédelmi Terület 1978-ben alakult a terület megőrzése érdekében, majd az UNESCO Bioszféra Rezervátummá nyilvánította 1986-ban, s most pedig már Világörökségként tartják számon. A vízesésekkel és különleges sziklaalakzatokkal tarkított hegyvidék legmagasabb pontja a Wuling-hegy, illetve annak 2570 méteres csúcsa. Forrás: Wikimedia Commons/Mande5255881 Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is! Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!
Dél-kínai-hegyvidék A Huang-hegység csúcsai Elhelyezkedés Kína déli része Besorolás nagytáj Földrajzi adatok Legmagasabb pont 2158 m Folyóvizek Gyöngy-folyó, Csientang Időzóna GMT+8 Térkép Elhelyezkedése Dél-kínai-hegyvidék Pozíció Kína térképén é. sz. 27°, k. h. 116° Koordináták: é. 116° A Dél-kínai-hegyvidék Kína egyik nagytája. Az ország délkeleti részén, a Jangcétől délre található. Legnagyobb része a kaledóniai hegységképződés során létrejött röghegység. Felszíne erősen tagolt, jellegzetesek gránit sziklacsúcsai, melyek jelentős idegenforgalmat vonzanak a térségbe. Elhelyezkedése, részei [ szerkesztés] Tágabb értelemben Dél-kínai-hegyvidéknek nevezik Kína egész déli területén a Jangcétől a tengerpartig. Szűkebb értelemben azonban csak ennek keleti felét, melyet nem karsztosodott kőzetek építenek fel. Nyugati része ebben a felosztásban a Dél-kínai-karsztvidék elnevezést kapta. [1] Északnyugati részén található a Vuji-hegység, ahol a Dél-kínai-hegyvidék legmagasabb csúcsa helyezkedik el (2158 m).