5. Horatius Ars poetic�ja Horatius m�ve a költ� episztolái (költ�i levelei) között szerepel, és teljes címe Epistula ad Pisones de arte poetica. A címzettek személyér�l nincs közelebbi ismeretünk, Lucius Piso az i. e. 16-ban consul volt. Talán neki és fiainak dedikálta az episztolát Horatius. A de arte poetica kifejezés már lényegesebb: a görög poiein igére (csinál, készít) utal, akárcsak Arisztotelész, de címében ott van az ars szó is, amely a görög tekhné latin fordítása. Így a cím pontos jelentése: A Pisókhoz írt episztola a költ�i mesterségr�l / m�vészetr�l. Horatius felfogásában is utánzómesterség a költészet. Azonban miel�tt azt gondolnánk, hogy Horatius Arisztotelészt pontosan követi, érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy a római költ� nem ismerte a Poétiká t, hanem forrása Neoptolemosz, az i. 3. században élt alexandriai költ� és Arisztotelész-tanítvány volt, aki maga is írt egy poétikát. Neoptolemosz m�ve Horatius els�dleges forrása, így csak közvetett kapcsolat áll fenn a görög filozófus és a római költ� között.
Az ingenium a görög daimón latin alakja, s eredetét tekintve Platónnál találhatjuk a legnevezetesebb példát, az Ión cím� dialógusban. Platón szerint a költ� elragadtatással (enthusziaszmosz) rendelkezik, épp ezért nem ért ahhoz, amit csinál, hiszen tevékenysége nem mesterség. Az arisztotelészi-horatiusi tanítás éppen ezzel szemben azt mondja, hogy a költészet tekhné / ars, és elutasítja a "lángész" voltaképpeni reflektálatlan, elragadtatott tevékenységét.